Templomok

Református templom

Református-templom-Dunapataj

Református-templom-Dunapataj

A XV. században épült eredetileg gótikus stílusban, csúcsos, faragott ablakokkal – ezek maradványai láthatók még napjainkban is. Az eredeti templomot többször is bővítették. Tornya 1773-ban épült Mária Terézia engedélyével, majd 1861-ben eklektikus stílusban újították fel. A templomkerítés falában egyházi személyek sírkövei vannak befalazva, mint pl.: Pathai Baracsi János pataji születésű református püspöké, aki 105 évesen halt meg. A templom védett műemlék, a templom előtt található Béke tér műemléki környezet, a templomtoronyban lévő óra ipari műemlék.

Katolikus templom

Katolikus Templom

Katolikus Templom

Épült 1761-ben copf stílusban, Nepomuki Szent János tiszteletére. Különlegessége 1934-es átépítésből, bővítéséből adódik, amit Möller Károly építész dolgozott ki, és az ő irányítása alatt hajtották végre. A templom szentélyét levágták a templomhajóról, majd görgők és csigás szerkezetek segítségével 10 méterrel elhúzták. A köztes rész felfalazásával növelték a meg a templomhajó nagyságát. Magyarországon ez volt az első épületelhúzás. A templom műemléki épület.

Pataji Múzeum – Unitárius templom

Unitárius-templom-Múzeum-kiállításokkal-Dunapataj

Unitárius templom

A Pataji Múzeum főépülete. Épült 1937-ben, erdélyi stílusban. Az épület eredetileg gabonaraktár volt. Az 1936-ban alakult pataji unitárius gyülekezet megvette, és rövid időn belül Szinte László építész tervei alapján átalakította. A pataji unitárius gyülekezet a 60-as évek derekán megszűnt, a templomot az állam múzeumi célra vásárolta meg, majd rendbe hozták és 1982. november 27-én felavatták múzeummá. Jelenleg a Pataji Múzeum gyűjteményeinek ad otthont, továbbá koncerteket, és kulturális eseményeket rendeznek itt. Pataji vonatkozású könyvgyűjteménye egyedülálló az országban. Képzőművészeti anyagát többek között Kiss István, pataji születésű festőművész alkotásai, valamint Chovan Lóránt festőművész közel teljes életműve alkotja. A fatornyos templom festett, kazettás mennyezete szintén egyedülálló Magyarországon.

A vidék és a zene

  Tájház

tájház-DunapatajAz úgynevezett Fogas-ház a Pataji Múzeum első épülete volt, első látogatója 1962-ben Kodály Zoltán és kísérete volt. A tájházat Dr. Csilléry Klára művészettörténész-néprajzkutató rendezte be Solymos Ede bajai múzeumigazgató és Pastyik István pataji múzeumalapító segítségével. Az állandó kiállítás címe: Pataji parasztház a 19. században. A mellette álló kovácsműhely és lakóház is múzeumi épület.

Kodály Zoltán Művelődési Ház

Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb művelődési háza, melynek alapkövét 1962-ben Kodály Zoltán rakta le, majd 1966-ban ő avatta fel. Kodály ekkor mondta el élete utolsó nyilvános beszédét, ami szellemi végrendeletének is tekinthető. Ennek egyik sokat idézett mondata így hangzik: “Zene nélkül nincsen teljes ember.” Az épületet az utóbbi években teljesen felújították, emeleti részén kiállítást hoztak létre. A művelődési ház ad otthont a helybeli sportegyesületnek is. Az épületben számos közösségi rendezvényt tartanak. Kiváló akusztikájú színházterme nagy tömegrendezvények, hangversenyek és előadások megrendezésére is alkalmas.

Kultúra és történelem

Polgármesteri Hivatal (Városháza)

Polgármesteri-Hivatal-községháza-DunapatajAz egykori mezővárosi városháza a XIX. század elején épült. Az épület alapjai feltételezhetően a XVIII. századból származnak. Az épületegyüttes északi sarkán, a boltíves kapu mellett az egykori városi fogda található. Az épület most is eredeti, klasszicista állapotban látható. Műemléki jellegű épület.

Kossuth szobor

Dunapatajon az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követően jelentős Kossuth-kultusz alakult ki. 1894. december 14-én, még Kossuth Lajos halálának évében, Magyarországon másodikként állították fel a szobrot. Felavatásán jelen volt Kossuth Lajos fia Kossuth Ferenc is. A szobor a március 15-i nemzeti ünnepségek helyszíne.

Temetők

Református temető: a temetőben még látható a közel 200 darab faragott, ember alakú fejfa. E fejfák néprajzi különlegességnek számítanak.
Zsidó temető: Dunapatajra a XIX. század közepétől települtek zsidók. Zsinagógájukat 1878-ben építették, melyet 1958-ban lebontottak. A zsidó családok a községben maradandó építészeti nyomot hagytak (üzletek épületei).
Közös temető: Itt áll az úgynevezett 1919-es emlékmű, amit 1924-ben állítottak a kommunista diktatúra ellen felkelt és a harcokban elesett vagy meggyilkolt hősök emlékére az áldozatok tömegsírja fölött.

A vízi paradicsom

A Szelidi-tó

A Szelidi-tó a Solti-síkság területén elhelyezkedő, 72 hektár vízfelülettel rendelkező kb. 5 km hosszúságban elnyúló tó. A tőle 3 km-re található Dunapataj nagyközséghez tartozik. A tó és az azt övező szikes rétek és legelők 1976 óta védett területek, melyek a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartoznak. Már a törökök is felfedezték a tó gyógyító hatását. Vizének gyógyító ereje, annak jódtartalmában rejlett, amely mára sajnos jelentéktelen mennyiségre csökkent. Ezen kívül a tó vízminőségének egyediségét a víz sóösszetétele és annak mennyisége jelenti. Az utóbbi évtizedekben a tó vize jelentős változásokon ment keresztül a dunai vizet szállító csatornával való vízpótlás miatt. A vízpótlással a víz minősége ugyan nem romlik, de szikes eredetű sóösszetétele kissé felhígult. A tó jelenléte és megóvása azért különösen fontos, mert hazánk a szikes tavak jelenlétének nyugati határa Európában. A tó nemcsak természetvédelmi, hanem a turisztikai jelentőségű is, hiszen az ország minden részéről érkeznek ide nyaralni, pihenni és horgászni vágyók. A tó a dél-alföldi régió egyik legjelentősebb turisztikai székhelye.

Dunai holtág és szigetvilág

Érintetlen szigetvilág húzódik itt a Duna bal partján Harta, Dunapataj, Ordas határában az 1538-48 folyamkilométer között. Ez az első érintetlen szigetsor a folyó alsó szakaszán Budapesttől délre, amit eddig jobbára csak a helybeliek ismertek. A folyó ezen a szakaszon jobbra kanyarodik és így a bal parton végez építő munkát, ami napjainkban is tart és további szigetek épülnek, amelyeken nagyon jól tanulmányozható az élővilág térhódítása. A terület felöleli a töltésen belüli erdőt, a három nagyobb szigetet (Felső-zátony, Alsó-zátony, C sziget) és három nagyobb holtágat (Katlag, Al-Duna, C-Duna). A szigetek jó része zavartalan, ember által háborítatlan természeti környezet.

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail