Felelős állattartás
Több jogszabályban is szabályozásra kerültek az állattartókra vonatkozó alapvető tudnivalók, kötelezettségek. Az egyik a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, melyben szabályozásra került – többek között – a kutyákra vonatkozó főbb szempontok is.
A kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásról függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.
A kedvtelésből tartott állatok esetében ismerni kell az állatok várható élethosszát és a fajra, fajtára jellemző magatartást, illetve az egyedek alapvető mozgásigényét. Az állattartás felelősség, csak az vállaljon házőrzőt, házi kedvencet, aki gondját viseli háziállatának. Állampolgári kötelezettség a kutyák veszettség elleni védőoltása és mikrochippel történő megjelölése. Ezt az ebek négy hónapos koráig el kell végeztetni.
A chip rizsszemnyi méretű, szövetbarát üvegből készült elektronikus állatazonosító eszköz, amelyet tűszúrással ültetnek be a kutya bőre alá, rendszerint a nyak bal oldalába. A beavatkozás gyors és nem jár nagyobb fájdalommal, mint egy közönséges oltás. A chipben nincs semmilyen mozgó eszköz, vagy elem, ami meghibásodhatna vagy lemerülhetne, csupán egy kis szénszál, amibe egy 15 jegyű számot kódoltak. Ezt az állat gazdájának adataival együtt rögzítik egy nyilvános adatbázisban. A mikrochip nagymértékben megkönnyíti az állatok azonosítását. Egy ilyen azonosítóval rendelkező elveszett kutya a megtalálást követően rövid időn belül visszajuttatható a gazdájához.
A fentebb hivatkozott rendelet pontosan szabályozza a kutyasétáltatás módját, mely szerint belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítani kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztessen. Szájkosarat használni, ha jogszabály nem írja elő, kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő módon és helyen szabad állatot tartani. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környeztet.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezik az állat tartásának általános szabályairól, többek között az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
Veszélyeztetés kutyával
A közterületek és nyilvános helyek zavartalan használata, az emberek testi épségének megvédése, a kutyatámadásokból fakadó személyi sérülések számának a lehető legkisebb mértékűre szorítása érdekében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény „Veszélyeztetés kutyával” fejezete részletesen szabályozza a szabálysértés eseteit.
Szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre vagy kóborolni hagyja.
A szabálysértés elkövetője az lehet, akinek a kutya a felügyelete alatt áll. Ez rendszerint a kutya tulajdonosa, de lehet pld. ideiglenes őrzéssel, kutyasétáltatással megbízott személy, családtag, vagy a kutyát birtokban tartó személy az is elköveti a szabálysértést, aki az állatot jogtalanul tartja magánál, erre a tulajdonostól nem kapott engedélyt, vagy a kutyát jogtalan eltulajdonítás szándékával szerezte meg.
A tényállás többféle elkövetési magatartást fogalmaz meg, ezek közül leggyakoribb, amikor a kutya a település belterületén felügyelet nélkül kerül ki a közterületre, vagy felügyelet nélkül kóboról. Felügyelet nélkül van a kutya, ha gazdája nincs olyan helyzetben, hogy a kutyát visszatarthassa, továbbá kikerül a felügyelete alól, ha olyan messze van, hogy nem tudja megakadályozni azt, hogy a kutya a sértettet megtámadja vagy megharapja. Másfelől megvalósul a szabálysértés, ha a kutyát hosszabb időn át kóborolni hagyják, teljesen egyedül engedik el, akkor magánterületen megtalálva is felelősségre vonható az állatot felügyelő személy. Aki a városok közigazgatási területén kívülre viszi a kutyát, és ott engedi szabadon, nem követ el szabálysértést.
Szabálysértést követ el az is, aki úgy tartja a kutyáját belterületen, hogy az szabadon ki tud jutni a közterületre és kiszökik a gazdája nélkül, valamint az is, aki szándékosan kiengedi a kutyát, hogy a mozgásigényét egyedül elégítse ki, mert tudja azt, hogy az eb visszatalál, és vissza fog jönni.
Az is megvalósítja a szabálysértést, aki természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és triflakereső (föld alatti gombák gyűjtésére kiképzett) kutya kivételével – kutyáját póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.
A veszélyeztetés kutyával elkövetési magatartás speciális helye a közforgalmú közlekedési eszköz, ilyenre a kutya fajtájától, természetétől és méretétől függetlenül csak pórázzal és szájkosárral vihető fel. A vakvezető, ill. a mozgáskorlátozottakat segítő kutyák – közforgalmú közlekedési eszközön való szállítás közben a póráz és szájkosár használatának kötelezettsége alól – kivételt képeznek.
Az élelmiszer-elárusító üzlet, közfürdő területe, játszótér, mind nyilvános helyek, ezeknek a területére a kutya bevitele is szabálysértést valósít meg. A vakvezetői, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyák azonban e nyilvános helyekre is bevihetőek.
A törvény a veszélyes kutyák zárt helyen tartását, vagy a bejáraton erre utaló figyelmeztetés elhelyezését teszi kötelezővé. (Az ebet a járási egészségügyi hivatal nyilváníthatja veszélyessé.) A kutya magánterületen pl. kertben való szabadon tartása a vagylagosságból következően csak akkor szabálysértés, ha erre utaló figyelmeztetés nincs a kapun elhelyezve.
A szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
Nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követ el az a személy, akinek a felügyelete alatt álló kutya a sértettnek 8 napon túl gyógyuló sérülést (súlyos testi sértés) okoz. A 8 napon belül gyógyuló könnyű testi sértés csak szándékosan követhető el, és magánindítványra indul az eljárás.
A felelős, fegyelmezett állattartással (póráz használata, szökést megakadályozó kerítés) megelőzhető mások testi épségének veszélyeztetése, valamint anyagi kár okozása
Elhullott közterületi állatok
Amennyiben közúton elhullott állatot lát kérjük hívja a Dunapataji Településgazdálkodási Intézményt: 0678/425-707
